Effúziók (folyadék felhalmozódása a tüdő környékén)

Az SDF fogfúrási eljárás nélkül is felvihető a fogakra. Ez egy költséghatékony lehetőség. Az SDF azonban nem tölti ki a fogüreget, és fekete színt hoz létre az alkalmazott területen. A legtöbb fogorvos javasolja az SDF rendszeres, évente kétszer történő ismételt alkalmazását.

Ha a szuvas elváltozások súlyosak és nem tisztíthatók, akkor a sérült szövet műtéti eltávolítása elvégezhető. A nagy súlyosságú üreges elváltozások invazív kezelése a fogszövet és fogszerkezet eltávolításával végezhető el. Az üreges elváltozást először harapásröntgen segítségével kell megvizsgálni, hogy a kezelés a megfelelő területen történjen.

A szájhigiénés gyakorlatokkal és rutinokkal megelőzhető a fogszuvasodás, vagy korlátozható a progressziójuk. A hat hónapos rendszeres fogászati ​​ellenőrzés segít a fogszuvasodás korai diagnosztizálásában. Ha bármilyen fogfájást vagy duzzanatot tapasztal, mielőbb keresse fel fogorvosát további kezelés céljából.

Az akut alsó légúti fertőzések globális közegészségügyi problémát jelentenek. Az Egyesült Államokban nagyobb betegség- és halálterhet okoznak, mint bármely más fertőzés. Az elmúlt 50 évben alig változott a tüdőgyulladás és szövődményei miatti halálozási arány.

A legfontosabb elvitelek:

• Az elmúlt 50 évben alig változott a tüdőgyulladás és szövődményei miatti halálozási arány.
• A pneumococcus okozta tüdőgyulladás a betegek akár 5%-át is megölheti.
• A COVID-19 tüdőgyulladásban gyakran a betegek saját gyulladásos reakciója közvetlenebb tüdősérülést, kóros tüdőfunkciót és szövődményeket okozhat.
• Különféle expozíciókkal kaphat tüdőgyulladást, és vannak aspirációs és komorbiditási tényezők is.
• Két fő prognosztikai modell létezik: CURB-65 és Pneumonia Súlyossági Index.
• Az antibiotikum-kezelés és a támogató intézkedések, például a folyadékok és oxigén- és légzőkezelések életmentőek lehetnek.

A tüdőgyulladás kimenetele két fő tényezőtől függ: a szervezet virulenciájától és a tüdő gyulladásos válaszától.

A pneumococcus okozta tüdőgyulladásban az emberek veleszületett immunitása gyakran nem képes hatékony védekezni. A pneumococcus okozta tüdőgyulladás a betegek akár 5%-át is megölheti.

A COVID-19 tüdőgyulladásban gyakran a betegek saját gyulladásos reakciója közvetlenebb tüdősérülést, kóros tüdőfunkciót és szövődményeket okozhat.

Hogyan kaphat valaki tüdőgyulladást?

A különféle expozíciók (utazási, állati, foglalkozási és környezeti) kórtörténet tüdőgyulladást okozhat, beleértve a következő tényezőket:

• Szennyezett klíma- vagy vízrendszereknek való kitettség – Legionella fajok.
• Túlzsúfolt intézményeknek (börtönök, hajléktalanszállók) való kitettség – S pneumoniae, Mycobacteria, Mycoplasma és Chlamydophila.
• Többféle állattal való érintkezés – macskák, szarvasmarhák, juhok, kecskék (C burnetii, B anthracis (marhabőr), pulykák, csirkék, kacsák vagy más madarak (C psittaci); nyulak, rágcsálók (F tularensis, Y pestis).

Aspirációs kockázatok is vannak olyan kapcsolódó tényezőkkel, mint például:

• Alkoholizmus.
• Megváltozott mentális állapot.
• Veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességek.
• Drog használata.
• Dysphagia.
• Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD).
• Rohamos zavar.

A társbetegségek, mint például az asztma, a COPD, a dohányzás és a károsodott immunrendszer kockázati tényezői a H influenzae fertőzésnek, valamint:

• Korábbi műtétek.
• Az immunszuppresszió lehetősége.

A tüdőgyulladás különböző okai eltérő tüneteket okoznak?

A legtöbb betegnél a produktív köhögés mellett nem specifikus tünetek jelentkeznek, beleértve a lázat, a hidegrázást, a hidegrázást és a rossz közérzetet. Néhány tüdőgyulladás, például a H-influenza, gyakrabban fordul elő télen vagy kora tavasszal.

A köpet jellege a tüdőgyulladást okozó kórokozóra utalhat, az alábbiak szerint:

• Az S pneumoniae-t klasszikusan a rozsdaszínű köpet okozó köhögéssel társítják.
• A Pseudomonas, Haemophilus és a pneumococcus fajok zöld köpetet termelhetnek.
• A Klebsiella fajok tüdőgyulladását klasszikusan a ribizli-zselé köpet okozó köhögéssel társítják.
• Az anaerob fertőzések gyakran bűzös vagy rossz ízű köpet termelnek.

Hogyan határozzák meg a betegeknél a fertőzés súlyosságának kockázatát vagy a lehetséges szövődményeket és a prognózist?

Két fő prognosztikai modell létezik: CURB-65 és Pneumonia Súlyossági Index (PSI).

Ezek olyan pontozási mechanizmusok, amelyeket az egészségügyi szolgáltatók használnak annak meghatározására, hogy a beteg járó- vagy fekvőbeteg-kezelésre jelölt-e, és kinek van szüksége intenzív osztályos ellátásra.

FELVÉTEL-65

A CURB-65 egy 1068 beteg többváltozós elemzéséből kifejlesztett pontozási rendszer, amely számos olyan tényezőt azonosított, amelyek szerepet játszanak a betegek mortalitásában. Egy pont jár a következők mindegyikéért:

• Változás – Megváltozott mentális állapot.
• U remia – A vér karbamid-nitrogénszintje (BUN) nagyobb, mint 20 mg/nap.
• Légzési frekvencia – 30 vagy több légzés percenként.
• Alapnyomás – A szisztolés nyomás kevesebb, mint 90 Hgmm vagy a diasztolés nyomás kevesebb, mint 60 Hgmm.
• Életkor 65 évnél idősebb.

A jelenlegi irányelvek azt sugallják, hogy a betegeket járóbeteg-körülmények között kezelhetik, vagy kórházi kezelésre lehet szükségük a CURB-65 pontszámuk szerint, az alábbiak szerint:

• Pontszám 0-1 – Ambuláns kezelés.
• 2 pont – Felvétel orvosi osztályra.
• 3 vagy magasabb pontszám – Intenzív osztályra (ICU) történő felvétel.

A különböző CURB-65 pontszámokhoz kapcsolódó mortalitás százalékos aránya 30 napon belül a magasabb pontszámokkal növekszik.

• 0 pont = 0,7% mortalitás.
• 1-es pontszám = 2,1% mortalitás.
• 2-es pontszám = 9,2% mortalitás.
• 3-as pontszám = 14,5% mortalitás.
• 4-es pontszám = 40%-os halálozás.
• 5-ös pontszám = 57%-os halálozás.

A Pneumonia Súlyossági Index demográfiai tényezőket, egyidejűleg fennálló betegségeket, fizikális vizsgálati eredményeket, például megváltozott tudatállapotot vagy fokozott légzésszámot, valamint laboratóriumi eredményeket, például alacsony artériás oxigénszintet vagy magas vércukorszintet mér.

Az összesített összpontszám alkotja a kockázati pontszámot, amely a betegeket öt PSI halálozási kockázati osztályba sorolja, az alábbiak szerint:

• 0-50 pont = I. osztály (0,1% mortalitás).
• 51-70 pont = II. osztály (0,6% mortalitás).
• 71-90 pont = III. osztály (0,9% mortalitás).
• 91-130 pont = IV. osztály (9,3% mortalitás).
• Több mint 130 pont = V. osztály (27%-os halálozás).

Mik a tüdőgyulladás lehetséges következményei vagy szövődményei?

A bakteriális tüdőgyulladás néhány lehetséges szövődménye a következők:

• Pericarditis (gyulladás a tüdő körül és a mellkas üregében).
• Effúziók (folyadék felhalmozódása a tüdő környékén).
• A tüdő parenchyma elpusztulása és fibrózisa/szerveződése hegesedéssel.
• Atelektázia (a tüdő összeomlása).
• Bronchiectasia (a tüdőbe és onnan levegőt szállító csövek károsodása).
• Nekrotizáló tüdőgyulladás (a tüdőszövet egy részének elhalása).
• Frank kavitáció (a tüdőszövet elhalása, amely üres tereket hagy maga után).
• Empyema (fertőzés a tüdő körül és a mellkasüregben).
• Tüdőtályog (genny felhalmozódása a tüdő körül vagy a tüdőben).
• Bakteremia (vérfertőzés).
• Szepszis (szélsőséges válasz a fertőzésre).
• Középfül fertőzések.
• Sinus fertőzések.
• Légzési elégtelenség.
• Akut légzési distressz szindróma (súlyos állapot, amikor folyadék halmozódik fel az alveolusokban vagy a tüdőben lévő apró légzsákokban, ami megakadályozza a normális működést).
• A lélegeztetőgép-függőség.
• Szuperfertőzés (további fertőzések, kivéve a tüdőgyulladást vagy más kórokozókat, amelyek egyidejűleg tüdőgyulladást okoznak).
• Meningitis (az agy és a gerincvelő nyálkahártyájának fertőzése).
• Halál.

Hogyan előzhetők meg a tüdőgyulladás szövődményei?

A tüdőgyulladás kezelésének legjobb módja a betegség kezdeti súlyosságának felmérése. A fenti módszerek, például a CURB-65 és a PSI segítségével történő pontozás hasznos.

A legfontosabb meghatározás az, hogy a betegnek szüksége van-e kórházi kezelésre és milyen szintű ellátásra.

Az antibiotikum-kezelés és a támogató intézkedések, például a folyadékok és oxigén- és légzőkezelések életmentőek lehetnek. Egyes esetekben, mint például a COVID-19 tüdőgyulladás, a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például a szteroidok és a vírusellenes gyógyszerek rendkívül fontosak az olyan szövődmények elkerülése érdekében, mint például a lélegeztetőgép támogatása.

A legjobb megelőzés a védőoltás és az expozíció elkerülése.

Például vannak speciális irányelvek a közösségben szerzett tüdőgyulladás megelőzésére, mint például a pneumococcus poliszacharid vakcina (PPSV23) és a pneumococcus konjugált vakcina (PCV13). Mostantól a COVID-19 vakcinákra is vannak irányelvek.

A múlt héten világszerte csökkent az új majomhimlős esetek száma, Amerikában viszont nőtt. Az Egyesült Államok 19 joghatóságán keresztül több mint 207 000 adag vakcinát adtak be.

Miután Wyoming a múlt héten jelentette az első majomhimlős esetet, mára mind az 50 államban azonosították a fertőzést. Augusztus 26-án 17 432 megerősített majomhimlős esetet regisztráltak az Egyesült Államokban .

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) igazgatója, Dr. Rochelle Walensky pénteken azt mondta, hogy a majomhimlős esetek száma továbbra is növekszik, de „az emelkedés mértéke alacsonyabb”.

Több mint 200 000 adag beadott

Több mint 207 000 adag JYNNEOS majomhimlő elleni vakcinát adtak be augusztus 23-ig 19 olyan joghatóságban, amelyek megosztják az adatokat a CDC-vel – mondta Walensky egy pénteki sajtótájékoztatón.

A CDC adatai azt mutatják, hogy csaknem 97%-uk első adag, és az oltások száma folyamatosan nőtt hétről hétre, és az első adagot kapók többsége – 92 százalék – férfi volt.

A vakcinázottak csaknem fele – 47%-a – fehér, míg a beadott dózisok 22%-a spanyol ajkú, és körülbelül 10%-a fekete.

Mivel a fekete és spanyol származású férfiak egyre nagyobb arányban és aránytalanul jelentenek új eseteket, ez a demográfiai eltolódás „rávilágít a méltányosság fontosságára az oltások beadásában” – mondta Walensky.

Az új esetek világszerte visszaestek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön közölte, hogy az új majomhimlős esetek száma több mint 20%-kal csökkent világszerte, de nőtt Amerikában, ahol továbbra is „intenzív” a betegség terjedése.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a járvány lassulására utaló jelek mutatkoznak Európában, ahol „a hatékony közegészségügyi intézkedések, a viselkedés megváltoztatása és a védőoltások kombinációja segít megelőzni a fertőzést”.

Contents

• Hogyan kaphat valaki tüdőgyulladást?
• A tüdőgyulladás különböző okai eltérő tüneteket okoznak?
• Hogyan határozzák meg a betegeknél a fertőzés súlyosságának kockázatát vagy a lehetséges szövődményeket és a prognózist?
  • FELVÉTEL-65
• Mik a tüdőgyulladás lehetséges következményei vagy szövődményei?
• Hogyan előzhetők meg a tüdőgyulladás szövődményei?
• Több mint 200 000 adag beadott
• Az új esetek világszerte visszaestek